• Impakt faktor: Az IF tárgyévet megelőző két év cikkeire érkező hivatkozások száma a tárgyévben, osztva a két év cikkeinek számával. A publikációs szokások eltérőségének köszönhetően sajnos nem
  független a szakterülettől, és a cikkek számának globális növekedése miatt az IF évről évre inflálódik. Ennek megfelelően nem korrekt különböző szakterületek IF-át, vagy azonos szakterületnél különböző évek
  IF-át összehasonlítani.
• Normalizált impakt faktor: A NIF kiszámításához az IF-et el kell osztani a tárgyévben számolt szakterületi IF mediánnal. Ez a metrika már sokkal inkább alkalmas a tudományos teljesítmény mérésére.
• Rang: A folyóiratokat valamilyen metrika szerint minden évben szakterületenként rangsorolják (pl. IF, egyéb hivatkozásszám), és a rangsorban elfoglalt pozíció határozza meg a folyóirat presztízsét.
  A Q1 képviseli a top 25%-be tartozó folyóiratokat, a Q2, Q3, Q4 pedig a többi kvartilist reprezentálja. Szokás még külön jelöléssel ellátni a top 10% folyóiratait (D1), és a top 1%-ot is (C1). Sajnos két szervezet is foglalkozik rang számítással, a Scimago és a WoS,
  és a kettő nem mindig ugyanazt az eredményt adja. Bizonyos helyeken az egyik, más helyeken a másik rangsor szerinti rangot nézik az értékelésnél.
• Q szám: Ezt a metrikát az MTA Műszaki Tudományok osztálya vezette be. Az IF-fel rendelkező folyóiratokat az IF-fel, a nem IF-es folyóiratokat 0.3-0.4 ponttal, a konferenciacikkeket 0.1-0.2 ponttal,
  a könyveket/könyvrészleteket pedig terjedelem arányosan veszi figyelembe, minden esetben a szerzőszámmal osztva.

Az idézettség értékelése:

• Független idézetek száma: Ebben az esetben nem veszik figyelembe azokat az idézőket, melyek szerzői átfedést mutatnak az adott publikációval. Szinte minden értékelő rendszer csak a független idézőkre
  kíváncsi.
• WoS/Scopus idézők: Ezekben az indexelő adatbázisokban elméletileg csak a nyilvántartott, valamilyen mértékben minőséginek tekinthető publikációk jelennek meg, így ha egy WoS/Scopus közlemény idézi a
  cikkünket, az már jelent valamit az idéző értékére vonatkozólag.
• Hirsch index: Nevezik H-indexnek is, nem egy konkrét publikációt, hanem egy életpályát értékel. Ha egy kutatónak a H-indexe “N”, akkor van “N” cikke legalább “N” idézővel. Hibája, hogy nem lineárisan
  nő: ha valaki egyenletes sebességgel publikál és gyűjti az idézőket, a H-index idővel egyre lassabban fog nőni.
• WoS InCite percentile: A WoS időről időre közli, hogy egy adott szakterületen egy adott évben megjelent cikkre vonatkozólag mi az idézők számának 0.1%-os, 1%-os, 5%-os, stb. percentilise.
• I szám: Az MTA megoldása az idézettség mérésére. Lényegében a független hivatkozások száma, de csak tudományos közleményekből érkező hivatkozásokat számolva, értekezés típusú idézők esetén csak a
  szerzőtől független értekezéseket figyelembe véve.

• A doktori fokozatszerzési eljárások során használt pontszámítási rendszer itt érhető el
• A habilitációs eljárásokban megfogalmazott tudományos kritériumok itt olvashatók
• Az MTA Műszaki Tudományok Osztályának tudománymetriai előírásai az MTA doktora pályázok számára itt találhatók

• Tud-O-Méter

Egy másik szintén hasznos (és az OTKA pályázatok értékelésénél is előszeretettel használt) eszköz segítségével ellenőrizhető a kutatók teljesítménye országos viszonlatban, szintén az MTMT adatai alapján:

• scientometrics.org

A doktori fokozatszerzési eljárások során a VIK doktori tanácsa az alábbi eszközt használja a pályázók doktori pontszámának kiszámítására:

• Doktori pontszámítás