Egyetemi életpálya
A domináns tevékenység függvényében a kar dolgozói számára több életpálya is elérhető.
- Akik tudományos téren aktívak, de egyáltalán nem, vagy csak keveset oktatnak, kutatói munkaköröket tölthetnek be, számukra a tudományos segédmunkatárs → tudományos munkatárs → tudományos főmunkatárs → tudományos tanácsadó → kutatóprofesszor karrierút áll rendelkezésre.
- A kizárólag oktatással foglalkozók számára betölthető munkakörök a mesteroktató, mérnöktanár, és a műszaki tanár.
- A kari dolgozók túlnyomó többsége a klasszikus, oktatói és kutatói tevékenységet egyaránt megkívánó tanársegéd → adjunktus → docens → egyetemi tanár pályán érvényesül, ezen az oldalon ezeket a munkaköröket tekintjük át.
Az egyes munkakörök betöltésének általános feltételeit az Egyetem Humánpolitikai Szabályzata rögzíti, amint az egyes karok további, adott karra specifikus elemekkel egészítenek ki.
Az egyetemi tanársegéd lealacsonyító hangzású nevével ellentétben egyáltalán nem szerény képességű "kisegítő munkás", hanem az oktatói-kutatói életpálya első lépcsőfoka, a docenssé - professzorrá válás első állomása. Ez az egyetlen olyan munkakör, mely doktori fokozat nélkül is betölthető, így a tanársegédek többsége a doktori képzést frissen befejező, a disszertációján dolgozó (vagy azt már leadó, és a védésre váró) fiatalok közül kerül ki. Számukra ez egy átmeneti állapot, a doktori fokozat odaítélése után rövid időn belül adjunktussá válnak. A tanársegédi munkakör ennek megfelelően csak határozott idejű lehet, és nem tarthat tovább 3 évnél.
A tanársegédi kinevezés feltételei:
- Mester diploma,
- megkezdett doktori képzés (akár befejezett is lehet),
- "képes alkotó tevékenység végzésére" (bármit is jelentsen ez).
A folyamatos alkalmazás követelményei:
- Színvonalas oktatáshoz, gyakorlatvezetéshez felkészültség,
- publikációs tevékenység,
- részvétel az egyetemi szakmai közéletben.
Az egyetemi adjunktus munkakör betöltéséhez már szükség van doktori fokozatra. Az adjunktusok képezik az oktató-kutatói utánpótlás gerincét. Sokat oktatnak, kutatási eredményeket publikálnak, pályázatokban, projektekben vesznek részt, építik a hazai vállalati, és a nemzetközi tudományos kapcsolatrendszerüket. Szerepet vállalnak az egyetemi közéletben: bemutatókon, nyílt napokon, tudománynépszerűsítő programokban. Nemcsak órákat tartanak, de hallgatókat is konzultálnak.
Az alábbi felsorolt feltételek teljesítése esetén az adjunktusi kinevezés többnyire automatikus, a pályázatok kiírásához nem szükséges a Kari Tanács határozata, kiértékelése nem jár olyan bizottsági véleményezéssel, mint a vezető oktatói munkakörök esetén.
Az adjunktusi kinevezés feltételei:
- Mester diploma és doktori fokozat,
- oktatási tevékenység, idegen nyelven is,
- aktív publikációs tevékenység, idegen nyelven is,
- rendszeres szakmai közéleti tevékenység,
- legalább 3 év oktatási tapasztalat.
Az oktatási tapasztalat 3 évébe beszámítható a doktori tanulmányok ideje is, így ez a kitétel még a frissen végzett dokotok számára sem jelent korlátozást.
A folyamatos alkalmazás követelményei:
- Színvonalas oktatáshoz, gyakorlatvezetéshez felkészültség, idegen nyelven is,
- publikációs tevékenység, idegen nyelven is,
- részvétel az egyetemi szakmai közéletben.
Az egyetemi docens már vezető oktatói munkakör. A docensek nagy oktatási és kutatási tapasztalattal rendelkeznek, hallgatók, doktoranduszok, tanársegédek és adjunktusok munkáját irányítják. Nemcsak oktatnak, de az oktatásszervezésben is meghatározó szerepet vállalnak: tananyagot fejlesztenek és tárgyfelelősi feladatokat látnak el nem csak a magyar, hanem az idegen nyelvű képzésben is. Hazai és nemzetközi kutatási pályázatokat nyújtanak be, megvalósításukat koordinálják. Pályázati és vállalati projekt tevékenységükkel hozzájárulnak a Kar bevételeihez. Az egyetemi közélet meghatározó szereplői, bizottsági munkát végeznek, tanulmányi versenyeket és tudománynépszerűsítő programokat szerveznek, tehetségápolást végeznek.
A docensek kinevezése egy többlépcsős folyamat eredménye. A tanszékek évente egy alkalommal nyújtják be igényüket docensi pályázatok kiírására. A pályázati kiírások megjelentetéséhez a Kari Tanács jóváhagyó határozata is szükséges. A beérkező pályázatokat egy erre a célra létrehozott bizottság értékeli ki. A bizottság munkájában részt vesznek a pályázatot kiíró tanszékek vezetői, a tudományos dékánhelyettes, az elnöki teendőket pedig egy, a kiírásokban nem érintett, független, összeférhetetlen személy látja el. A bizottság véleménye alapján a pályázatokat a Kari Tanács rangsorolja, a kinevezésekről pedig a dékán dönt.
A kinevezési folyamat lépései, és az alább felsorolt feltételek biztosítanak garanciát a docensi minőségre.
A docensi kinevezés feltételeit nem csak a Humánpolitikai Szabályzat, hanem egy dékáni utasítás is szabályozza:
- Legalább 2 éve megszerzett doktori fokozat;
- legalább 7 év oktatási tapasztalat (melybe beszámítható a doktori tanulmányok ideje is);
- több féléves oktatási tevékenység, előadóként, idegen nyelven is;
- rendszeres témavezetői tevékenység (szakdolgozat, diplomaterv, PhD, TDK, ÚNKP);
- aktív tudományos tevékenyég, a habilitációs kritériumok 50%-ának teljesítése;
- rendszeres szakmai és egyetemi közéleti tevékenység;
- széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer.
A Kar docensi kritériumokra vonatkozó dékáni utasítása a felsoroltakon kívül még 7 területet definiál, melyek közül 3-ban kell kiemelkedő teljesítményt felmutatni (ezek a területek a tudományos tevékenység, az oktatásszervezési tevékenység, az oktatás elismertsége, a tehetséggondozás, a szakmai közélei szerepvállalás, a pályázati és projekt tevékenység és a nemzetközi kapcsolatok).
A folyamatos alkalmazás követelményei:
- Az oktatott tárgyakhoz kapcsolódó folyamatos tananyagfejlesztés,
- oktatásmódszertani fejlesztések (jegyzet, tankönyv, szakkönyv írás),
- részvétel a doktori képzésben, doktoranduszok munkájának irányítása,
- oktató és tudományos munka szervezése,
- rendszeres publikáció, idegen nyelven is,
- kapcsolattartás a tudományterület gyakorlati tevékenységével, pályázati csoportok irányítása, kutatási/szakmai megbízások szerzése,
- a nemzetközi tudományos közéletben a tudományág, az intézmény és az ország szakmai képviselete,
- kezdeményező és irányító részvétel az egyetemi szakmai közéleti munkában,
- törekvés az egyetemi tanári követelmények teljesítésére.
Az egyetemi tanár, más néven professzor, az egyetemi oktatói-kutatói életpálya csúcsa. Számos intézményben a kinevezéshez elegendő a habilitáció megléte, ezzel szemben a BME azon nagyon kevés intézmény közé tartozik, ahol az MTA doktora cím megszerzése nélkül senki sem lehet egyetemi tanár. Ez a szigorú követelmény garantálja, hogy minden egyetemi tanár mögött nagyon komoly, nemzetközileg is elismert, sokat hivatkozott tudományos eredmények, és széleskörű, élő nemzetközi kapcsolatrendszer áll. Az egyetemi tanárok mind kutatócsoport vezetők, rendszeresen nyújtanak be hazai és nemzetközi tudományos pályázatokat, vállalati együttműködések keretében szoros kapcsolatot tartanak az ipari szereplőkkel is. A doktori képzés meghatározó szereplői: doktori tárgyakat tartanak, doktoranduszok munkáját vezetik, a doktori képzéssel és fokozatszerzéssel összefüggő bizottságok rendszeres résztvevői és döntéshozói.
Az egyetemi tanári munkakör minőségét a kinevezési folyamatba bevont külső szereplők követelményei is emelik. A tanszékek évente egy alkalommal nyújtják be igényüket egyetemi tanári kiírására. A pályázati kiírások megjelentetéséhez a Kari Tanács jóváhagyó határozata is szükséges. A beérkező pályázatokat először az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács (EHBDT) véleményezi, a pályázatok támogatásáról pedig ez alapján a Szenátus szavaz. A pályázatok ezután a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz kerülnek, ahol átfogó, az oktatási, a tudományos, és a közéleti tevékenységet is magába foglaló pontozási rendszer szerint értékelik ki őket. Támogató döntés esetén az új egyetemi tanárokat a köztársasági elnök nevezi ki, az egyetemi munkát pedig egy székfoglaló előadás tartásával kezdik meg.
Az egyetemi tanári kinevezés feltételeit nem csak a Humánpolitikai Szabályzat, hanem a MAB is szabályozza:
- MTA doktora cím;
- tudományterülete nemzetközileg is elismert, kiemelkedő képviselője;
- az oktatásban és a kutatásban vezetői tapasztalat;
- iskolateremtő oktatási, tudományos és szakmai munkásság;
- rendszeres szakmai és egyetemi közéleti tevékenység;
- széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer.
A folyamatos alkalmazás követelményei:
- Az oktatott tárgyakhoz kapcsolódó folyamatos tananyagfejlesztés,
- oktatásmódszertani fejlesztések (jegyzet, tankönyv, szakkönyv írás),
- irányító jellegű részvétel a doktori képzésben, habilitációs eljárásokban,
- oktató és tudományos munka szervezése,
- rendszeres publikáció, idegen nyelven is,
- kapcsolattartás a tudományterület gyakorlati tevékenységével, pályázati csoportok irányítása, kutatási/szakmai megbízások szerzése,
- a nemzetközi tudományos közéletben a tudományág, az intézmény és az ország szakmai képviselete,
- kezdeményező és irányító részvétel az egyetemi szakmai közéleti munkában.
