Akadémiai életpálya
Az akadémiai életpályán a tudományos fokozatok és címek megszerzésével lehet előrelépni. Ezeket két csoportba oszthatjuk:
- intézményi hatáskörben odaítélt,
- külső minősítő szerv (MTA) által odaítélt fokozatok és címek.
A PhD és a habilitáció odaítéléséről az intézmény dönt, így a követelmények, és ezzel együtt ezek értéke intézményről intézményre változik (akár egy diploma esetében). Az MTA doktora cím és az Akadémikusság eléréséhez viszont mindenkinek, intézménytől függetlenül, az MTA szigorú követelményeinek kell megfelelnie.
A PhD (philosophiae doctor) tudományos fokozatot az intézmény állítja ki. A PhD az akadémiai ranglétra belépő szintje, de ez közel sem jelenti azt, hogy értéktelen lenne. A mesterképzés után nagyon kevesen folytatják útjukat a doktori program felé, még kevesebben fejezik be azt sikeres fokozatszerzéssel. A Kar két doktori iskolája évente kb. 20 doktori fokozatot bocsát ki.
Az érdeklődők, mesterdiplomájuk megszerzése után, jellemzően témavezetőjük bíztatására, korábbi TDK tapasztalatuk alapján jelentkeznek a Kar doktori iskoláiba, mely egy 4 éves képzést biztosít számukra. Ez alatt az idő alatt szakmai tárgyakat tanulnak, kutatnak, publikálnak, és prezentációs képességük csiszolása érdekében maguk is oktatási tevékenységet végeznek. A képzés időszaka alatt számtalan lehetőség áll rendelkezésre az ösztöndíj kiegészítésére, kutatási projektekbe való bekapcsolódásra. A képzés végeztével a doktoranduszoknak egy disszertációt kell benyújtaniuk, valamint az önálló tudományos eredményeiket összefoglaló, formálisan igazolható tézieseket kell megfogalmazniuk, melyeket bírálók véleménye és egy nyilvános védés eredménye alapján a Kar és az Egyetem Doktori Tanácsa értékel.
Ha valaki könnyen szeretne doktori fokozatot szerezni, ne a BME-t válassza, itt a többi intézménnyel összevetve igencsak szigorúak a feltételek, szükség van többek között értékes, ún. indexelő adatbázisokban jegyzett folyóirat publikáció megjelentetésére is. Mindezekért cserébe a sok egyetemi tanárnak, a nemzetközi és céges kapcsolarendszernek, a jó infrastruktúrának köszönhetően a fokozat értéke, elismertsége is magasabb. Aki megszerzi a fokozatot, az bebizonyította, hogy képes analitikusan gondolkodni, a mérnöki problémákat matematikai megközelítéssel formalizálni, a szakirodalomban eligazodni, szükség esetén új kutatási eredményt előállítani és azt nemzetközi fórumon publikálni. Ezek a képességek alapvető fontosságúak azok számára, akik a felsőoktatásban vagy kutatóintézetben képzelik el a jövőjüket, de a vállalatok irányából is nagyon nagy az igény a PhD-val rendelkezők iránt.
A habilitáció címet a PhD fokozathoz hasonlóan az intézmény állítja ki, egyben ez az intézmény által adományozható legmagasabb rangú cím. Vannak karok és intézmények, ahol a docensi kinevezés feltétele a habilitáció. A BME VIK nem tartozik ezek közé, itt lehet valaki docens habilitáció nélkül is, ennek oka azonban nem a docensi követelmények alacsony szintje, hanem a habilitációs követelmények magas szintje.
A habilitációhoz három téren kell kiemelkedő kvalitásokat igazolni: az oktatás, a tudomány és a szakmai közélet terén.
Oktatás terén a követelmények az alábbiak:
- Legalább 6 szemeszter felsőoktatási, a tanrendben szereplő és megtartott oktatási tevékenység,
- legalább egy fokozatot szerzett PhD hallgató,
- az életpálya során önállóan írt legalább egy egyetemi tankönyv vagy jegyzet, vagy ennek megfelelő több jegyzet-rész, vagy tantárgyfejlesztés legalább 4 kreditpontnyi kiméretben.
A tudományos követelmények:
- Az MTA Műszaki Osztálya által definiált Q és I számra legyen Q≥8 (publikációk minősége) és I≥20 (idézettség),
- az impakt faktoros cikkek száma legyen legalább 4,
- a viszonyított IF-számok (max(IF;0,6)/szerzőszám) összege legyen legalább 2,
- a WoS-ban megjelent független hivatkozásainak száma legyen legalább 20
- az MTMT-ben szereplő független hivatkozásokból számolt Hirsch-indexe legyen legalább 4.
A tudományos kritériumok teljesítettsége a Tud-O-Méter segítségével követhető nyomon.
A szakmai közéleti követelmények az alábbiak:
Általános elvárás legalább három eredményesen zárult K+F+I projektben való részvétel. Ezen felül a következő 15 szempont közül legalább 6-ban teljesítést kell felmutatni:
- Doktori képzés (témavezetés, fokozatszerzések, programkidolgozás, előadások tartása)
- TDK-témavezetés (dolgozatok, díjak)
- Hazai/nemzetközi folyóirat-szerkesztőbizottsági tagság
- Kiemelkedő tanítványok nevelése (közös publikációk)
- Funkciók hazai/nemzetközi kongresszusok, konferenciák szervezésében
- Funkciók hazai/nemzetközi tudományos szervezetekben
- Elnyert hazai/nemzetközi tudományos pályázatok
- Vendégprofesszori, vendégkutatói megbízások
- Hosszabb külföldi tanulmányutak
- Részvétel a hazai/nemzetközi egyetemi/főiskolai graduális képzésben
- Funkciók doktori iskolákban, doktorképzésben
- Tanszék/kutatócsoport/kutatóintézet vezetése
- Funkciók tudományos zsűrikben, kuratóriumokban, pályázatok bírálata
- Részvétel tudományos minősítésben (bíráló, bírálóbizottsági tagság, előterjesztés)
- Hazai/nemzetközi tudományos díjak, kitüntetések.
A habilitácós kérelem egyik fő eleme a tézisfüzet, mely a PhD fokozat megszerzése óta elért eredményeket foglalja össze, disszertációt nem kell benyújtani. A beadott habilitációs kérelem alapján az eljárás lefolytatását, a szakértők felkérését és a pályázat bíráltatását a Kari és az Egyetemi Habilitációs Bizottság (EHBDT) felügyeli. Pozitív bírálatok esetén kezdődhet az eljárás nyilvános szakasza, melynek során a jelölt két előadást tart: egy kollokvium keretében összefoglalja téziseit és tudományos munkásságát, majd hallgatók előtt bizonyítja oktatói és ismeretátadó képességét, magyar és angol nyelven egyaránt. Kedvező bizottsági vélemény esetén az EHBDT dönt a cím odaítéléséről, mely a "Dr.habil." megjelölés használatára jogosítja fel a kérelmezőt.
Az MTA doktora ("nagydoktor", korábban DSc, tudomány doktora) cím odaítéléséről az MTA dönt, a pályázati, értékelési és döntési folyamatokban az egyetemnek nincs szerepe és beleszólása, ami egy minden intézmény számára egységes mércét garantál. A cím rangja kifejezetten magas, elnyerése több évtizedes eredményes kutatómunkát igényel. Odaítélésekor nem csak a szakterület vezető tudományos fórumain való publikálás az elvárás, hanem az eredmények impaktja is, azaz a pályázónak igazolnia kell, hogy eredményei hatással voltak a tudományterületére. A BME VIK-en hozzávetőlegesen 35-40 MTA doktora címmel rendelkező munkatárs dolgozik, ami országos összevetésben magasnak számít.
Az MTA doktora cím elnyeréséhez disszertációt kell írni, és a tudományos eredményeket tézispontokba rendezve kell bemutatni. A pályázatot az MTA szakterületileg érintett osztályának kell benyújtani (a Kar tevékenységéből adódóan a Műszaki Tudományok Osztálya a leggyakoribb választás). A kiértékelés két lépcsős. Az első lépés a habitusvizsgálat (aminek semmi köze a habilitációhoz), melynek során az osztály illetékes tudományos bizottsága megvizsgálja, hogy a pályázó tudományos eredményei elérik-e a kívánt szintet, és kijelöli a disszertáció bíráló bizottságát is. A Műszaki Tudományok Osztályán többek között az alábbi feltételek teljesülését ellenőrzik:
- A publikációs fórumok (folyóiratok, konferenciák) értékét összegző Q szám eléri-e az előírt minimumot,
- A független idézők számát összegző I szám eléri-e az előírt minimumot,
- A független minősített (WoS) idézők száma eléri-e az előírt minimumot,
- Az impakt faktoros cikkek száma és a relatív (szerzőszámmal leosztott) impakt faktor eléri-e az előírt minimumot,
- A H-index eléri-e az előírt minimumot,
- A tudományos közéleti tevékenység terén, a megadott 14 területen van-e felmutatható aktivitás (TDK témavezetés, oktatás felsőoktatásban, részvétel doktorképzésben, tudományos zsűriben, konferenciaszervezésben, vezetői tapasztalat, elnyert pályázatok, nemzetközi tapasztalat, stb.)
A tudománymetriai követelmények teljesülése ellenőrizhető online, a Tud-O-Méter segítségével.
Sikeres habitusvizsgálat esetén a disszertációt 3 bíráló véleményezi. Pozitív értékelés esetén kiírható a nyilvános védés, a védés után pedig az osztály, majd a doktori tanács testülete hozza meg a döntést a cím odaítéléséről.
Érdekesség, hogy míg a PhD fokozatot az egész világon ismerik, az MTA doktora címnek számos országban nincs megfelelője, vagy nem egészen úgy értelmezik, ahogy nálunk.
Az Akadémikus cím elnyerése a tudományos életpálya csúcsa. Az akadémikusok száma at MTA szabályzata által limitált: nem lehet több, mint 365 (minden tudományterületre összesen), így ha valaki bekerül ebbe a körbe, túlzás nélkül mondhatja el magáról, hogy az ország legjobb tudósai között van. Akadémikus választásra rendszerint 3 évente kerül sor. Ahhoz, hogy valaki a jelöltek köré kerüljön, legalább 3 ajánlást kell felmutatnia más akadémikusoktól. A jelöltek rangsorolását a tudományos osztályok végzik el a tagjelölő ülés keretében, a tudományos életpálya értékelése alapján. Az Akadémia Elnöksége elosztja az osztályok között a rendelkezésre álló helyeket, ami az osztályok rangsorának ismeretében meg is határozza az új akadémikusok kilétét. (A választás folyamatáról itt lehet többet megtudni). Az Akadémius címnek két szintje van: a támogatott jelöltek először levelező taggá válnak, majd a következő akadémikus választás során, ha további lényeges tudományos előrehaladást tudnak felmutatni, rendszerint rendes taggá válnak.
A karon pillanatnyilag 2 aktív korú, teljes állású akadémikus dolgozik.