Publikációk
Publikációk száma és összetétele
A tudományos publikációkat sokféle formában, sokféle forumon lehet közölni. Az alábbiakban a legfontosabb kategóriák statisztikáit közöljük, az MTMT adatai alapján.
Az utóbbi 5 évben kicsit több, mint 600 tudományos közlemény születik évente. Ha csak a publikációk számát nézzük, csökkenő tendenciát látunk, de az összetétel egyre kedvezőbb: a rangsorok és minősítő eljárások szempontjából kiemelten fontos lektorált folyóiratok aránya folyamatosan nő, mostanra minden második publikáció ebbe a kategóriába esik.
Folyóiratcikkek rangja
A folyóiratokat szakterületi rangjuk alapján különböző kategóriákba sorolják. A “D1” rangú folyóiratok a szakterületük top 10%-ába tartoznak, a “Q1”-“Q4” kategóriák pedig a rangsor top 25%, a 25%-50%, a 50%-75% és az alsó 25% tartományát jelölik. Több szervezet is foglalkozik szakterületi rangsorolással, itt most a Scimago rangsor szerinti statisztikákat közöljük.
A karon évről évre egyre több tudományos közlemény jelenik meg ranggal rendelkező folyóiratban. A rangosabb folyóiratcikkek aránya határozottan nő, a szakterületük top 50%-ába (D1+Q1+Q2) tartozó folyóiratcikkek száma 5 év alatt jelentősen emelkedett.
Idézettség
A tudományos eredményesség egyik legfőbb mutatója az idézettség, hiszen hiába a sok rangos publikáció, végső soron az számít, hogy az eredmények mennyire érdekesek a tudományos közösség számára, hányan tartják említésre méltónak, gondolják tovább azokat. Természetesen csak a független hivatkozásokat érdemes számba venni, mely nem tartalmazza a szerzők saját munkáinak idézését.
A kari publikációkra érkező független idézők száma enyhén növekvő tendenciát mutat, évente hozzávetőleg 4700-5000 független tudományos közlemény hivatkozza a kar által közzétett publikációkat. A publikációk évenkénti számát figyelembe véve ez igen szép eredmény.
Impakt faktor
A publikált cikk rangjának sokat vitatott mérőszáma az impakt faktor. Sokat vitatott, mert az eltérő publikációs szokások miatt az impakt faktorok szakterületenként nagyon eltérőek lehetnek. Ráadásul az utóbbi években az impakt faktorok azonos szakterületen is ugrásszerűen megnőttek, így a régebbi és újabb cikkek értékének összehasonlítása is nehezebbé vált. Ezeknek a problémáknak a kiküszöbölésére vezették be a normalizált impakt faktort, melyben a normalizálás az adott év adott szakterületének medián impakt faktorával történik.
Az évenként összegzett impakt faktorok meredeken emelkednek. Ez nem csak az impakt faktorok globális növekedésének köszönhető, a normalizált impakt faktor ugyancsak nő, megerősítve, hogy a kari publikációk évről évre egyre rangosabb folyóiratokban jelennek meg.